A jogszabály nem ismerése nem mentesít a törvény betartása alól! Kérjük, tekintse meg a jelenleg hatályban lévő jogszabályokat!
2008. évi XLVIII. törvény
a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
Az
Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének
védelme, a társadalom rendjére káros hatások visszaszorítása, valamint
- a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci
verseny fenntartása érdekében - az üzleti tisztesség követelményeit
betartó vállalkozások érdekeinek védelme céljából, a szakmai
önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve és e célból az
önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának
ellenőrzését megerősítve, a következő törvényt alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1)
E törvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám
közzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra,
valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre terjed
ki.
(2)
Törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály az egyes árukra
vonatkozó vagy az egyes kommunikációs eszközök útján megvalósuló
gazdasági reklámtevékenységre külön szabályokat állapíthat meg. Ha a
külön törvény eltérően nem rendelkezik, az ilyen szabályok megsértésére
e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3)
A rádió és televízió műsorszolgáltatásában közzétett reklámra - ha e
törvénytől eltérő követelményeket állapít meg - a rádiózásról és
televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglalt rendelkezéseket
kell alkalmazni.
2. § E
törvénynek a megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezéseit csak
annyiban kell alkalmazni, amennyiben a reklám címzettje kizárólag
vállalkozás vagy önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül
eső célok érdekében eljáró nem természetes személy.
3. § E törvény alkalmazásában
a) dohánytermék: bármilyen módon fogyasztásra szánt, részben vagy egészben dohányból készült termék,
b) egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának g) pontjában meghatározott intézmény,
c) fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem,
d) gazdasági reklám: olyan
közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely
birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az
értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára
hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék),
szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek
együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének
előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve,
megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző
ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),
e) gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
f) közzététel: a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára,
g) magatartási kódex: olyan
- piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy
szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy
tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat
határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve
kötelezőnek ismerik el,
h) megtévesztő reklám: minden
olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is -
megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé
irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt
befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően
a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más
vállalkozás jogait sérti vagy sértheti,
i) összehasonlító reklám: olyan
reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz más, a
reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató
vállalkozást vagy ilyen vállalkozás által előállított, forgalmazott
vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló
rendeltetésű árut,
j) reklám címzettje: aki felé a reklám irányul, illetve akihez a reklám eljut,
k) reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi,
l) reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli,
m) reklámszolgáltató: aki
önálló gazdasági tevékenysége körében a reklámot megalkotja,
létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt,
n) sajtótermék: az
időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízió-műsor, a könyv, a
röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az
értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó
kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag,
videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más
tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt
technikai eszköz,
o) szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz,
p) szponzorálás: minden
olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, továbbá -
rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben - valamely személy
számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása
valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése,
q) tudatosan nem észlelhető reklám: olyan
reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok
következtében - a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos
észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang-
vagy egyéb hatás keltette inger hat,
r) vállalkozás: aki önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el.
4. § Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely e törvény rendelkezéseibe ütközik.
5. § (1)
Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor a
reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétételének
megrendelésekor a reklám közzétevője - részére megadja a cégnevét,
illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az
adószámát.
(2)
A külön jogszabályban meghatározott előzetes minőségvizsgálati vagy
megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá tartozó termékre vonatkozó
reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek
mellőzése esetén a reklám közzétevőjének - nyilatkozni arról, hogy a
vizsgálatot elvégezték és annak alapján a termék forgalomba hozható. Ha
a termék nem tartozik előzetes minőségvizsgálati vagy
megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell
tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé.
(3)
A reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője köteles az (1)
bekezdésben meghatározott adatokról, valamint a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozatokról nyilvántartást vezetni, és azt a reklám közzétételétől
számított öt évig megőrizni.
(4)
A szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles azonosítható
módon feltüntetni a cégnevét, illetve nevét, továbbá a székhelyét,
illetve lakóhelyét.
6. § (1)
Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes
személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével
(a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus
levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján
- a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor
közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és
kifejezetten hozzájárult.
(2)
Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a
nyilatkozó nevét és lakcímét, illetve - amennyiben a reklám, amelyre a
hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára
közölhető - születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes
adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul,
valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában
történő kifejezését.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és
indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a
nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben
meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére
reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem
közölhető.
(4)
A postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott címzett
reklámküldeményben reklám természetes személy mint a reklám címzettje
részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett
hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a
reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje
a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül
megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám
közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető.
(5)
A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője - az (1)
bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben - a náluk
hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól
nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített - a reklám
címzettjére vonatkozó - adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban
foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik
fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával
adható át.
(6)
A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a
reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton,
mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy,
hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen.
(7)
Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz
kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet
arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére
történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása,
illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti,
továbbá - a (4) bekezdés szerinti esetben - ebből a célból a
reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai
úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként,
igazolható módon kézbesített válaszlevelet.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó
közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a
vállalkozás nevét és megjelölését.
Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások
7. § (1) Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz.
(2) Tilos az olyan reklám, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz.
8. § (1) Tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja.
(2)
Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely
alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi
vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen
azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy
témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus.
(3)
Tilos az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes,
erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be.
(4)
Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai
tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem
vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel
összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény,
valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen
tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak
megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás
nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel,
eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.
9. § (1)
Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő
nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet
nyíltan ábrázol (pornográfreklám).
(2)
Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás
fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön törvény
állapítja meg.
(3) Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul.
(4)
Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdés szerinti tilalmat a
szexuális terméken, továbbá a szexuális termékek üzletén belül
elhelyezett reklámra. A szexuális termék, illetve a szexuális termékek
üzlete fogalmát külön jogszabály állapítja meg.
10. § Tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.
11. § Tilos a tudatosan nem észlelhető reklám.
Megtévesztő reklám és az összehasonlító reklám
12. § (1) Tilos a megtévesztő reklám.
(2)
A reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni
különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, közléseket,
amelyek
a) az áru jellemző tulajdonságaira,
b) az
áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint az áru
megvételének, illetve igénybevételének egyéb szerződéses feltételeire,
továbbá
c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira
vonatkoznak.
(3) A (2) bekezdés a) pontja
alkalmazásában az áru jellemző tulajdonsága különösen az áru
kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, mennyisége, származási
helye, eredete, előállításának vagy szolgáltatásának módja és
időpontja, beszerezhetősége, szállítása, alkalmazása, a használatához,
fenntartásához szükséges ismeretek, adott célra való alkalmassága, a
használatától várható eredmények, veszélyessége, kockázatai, egészségre
gyakorolt hatásai, környezeti hatásai, energiafelhasználási ismérvei,
tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye.
13. § (1) Az összehasonlító reklám
a) nem sértheti más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
b) nem
vezethet összetévesztésre a reklámozó és az azonos vagy hasonló
tevékenységet folytató más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja,
árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
c) nem
vezethet más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy
egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre, és
d) nem
sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ában rögzített jellemzői
utánzásának tilalmát.
(2) Az összehasonlító reklám
a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,
b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,
c) ha tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,
d) eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.
(3)
Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos
használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító
reklámban történő - a célnak megfelelő módon megvalósuló -
használatával szemben, feltéve, hogy a védjegy használata
elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja meg a feltétlenül
szükséges mértéket.
Az egyes áruk reklámozására és az azokkal összefüggésben történő szponzorálásra vonatkozó tilalmak és korlátozások
14. § (1) Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tilalmat
a) a
kizárólag az (1) bekezdés szerinti termék forgalmazásával vagy
felhasználásával hivatásszerűen foglalkozó személyek számára szóló
szakmai célú reklámra,
b) a
fegyver vagy lőszer külön jogszabály szerinti fegyverszaküzletben,
illetve annak a fegyver, illetve lőszer forgalmazása céljából
kialakított elkülönített helyiségében, valamint a külön jogszabály
szerint engedélyezett lőfegyver-kiállításon elhelyezett reklámjára, és
c) a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz kizárólag a külön jogszabály szerinti üzleten belül elhelyezett reklámjára.
15. § Tilos a külön jogszabályban meghatározott veszélyes eb, továbbá az állatviadal reklámja.
16. § Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen felhasználás céljára reklámozni.
17. § Tilos a terhességmegszakítás, a terhességmegszakítást végző intézmény, arra alkalmas eszköz vagy eljárás reklámja.
18. § (1) Tilos alkoholtartalmú ital olyan reklámja, amely
a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,
b) gyermek- vagy fiatalkorút mutat be,
c) alkoholtartalmú
ital mértéktelen fogyasztására ösztönöz, vagy negatívan tünteti fel az
önmérsékletet, illetve az alkoholfogyasztástól való tartózkodást,
d) az alkohol fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel vagy járművezetéssel kapcsolja össze,
e) olyan benyomást kelt, hogy az alkohol fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez,
f) azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, serkentő vagy nyugtató hatású,
g) azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkohol személyes konfliktusok megoldásának eszköze lehet, vagy
h) a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként hangsúlyozza.
(2) Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját
a) sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve - honlap esetén - a nyitó oldalon,
b) színházban
vagy moziban 20 óra előtt, illetve gyermek-, illetve fiatalkorúak
számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes
időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
c) egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, és
d) közoktatási
és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától
légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri
reklámhordozón.
19. § (1) Tilos a dohánytermék reklámja.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed a dohánytermék
közvetett reklámjára is. Dohánytermék közvetett reklámja különösen az a
reklám, amely
a) a
dohányterméket közvetlenül nem jelöli meg, de a dohánytermékkel
összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző
használatával alkalmas a dohánytermék reklámozására,
b) a dohányterméket más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be, vagy
c) más árut dohánytermék elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutat be.
(3)
Nem minősül dohánytermék reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek
elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohánytermékével
megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője
egyértelműen elkülöníthető a dohánytermékétől.
(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt tilalmat
a) a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,
b) arra
a sajtótermékre, amelyet nem az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államok (a továbbiakban: az Európai Gazdasági
Térség államai) területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem
az Európai Gazdasági Térség államainak területén való forgalmazásra
állítottak elő,
c) az
üzletben a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó külön jogszabály
szerint a dohánytermék forgalmazására szolgáló elkülönített helyen
elhelyezett, kizárólag a dohányáru megnevezését, illetve árát
megjelenítő olyan reklámra, amely dohánytermék-márkanevenként nem
haladja meg az A/5 (148x210 mm) méretet, és összességében a
dohánytermék forgalmazására szolgáló elkülönített hely dohánytermékhez
való hozzáférés lehetőségét biztosító homlokzati felületének húsz
százalékát, de legfeljebb üzletenként az A/1 (594x841 mm) méretet.
(5) A (4) bekezdés c) pontja
szerinti reklámnak tartalmaznia kell az „A dohányzás súlyosan károsítja
az Ön és a környezetében élők egészségét!” szövegű általános
egészségvédő figyelmeztetést, valamint a cigaretta főfüst egységnyi
mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom
számszerű értékét. A figyelmeztetés szövegét és a kátrány-, nikotin- és
szén-monoxid-tartalomra vonatkozó adatokat jól olvashatóan, jól látható
helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve kell feltüntetni.
A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a reklám felületének
legalább harminc százalékát.
(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti reklám
a) nem szólhat gyermek-, illetve fiatalkorúaknak,
b) nem mutathat be gyermek-, illetve fiatalkorút,
c) nem hívhat fel túlzott dohányfogyasztásra,
d) nem tüntetheti fel a dohányzást egészséges tevékenységként,
e) nem ábrázolhat dohányzó személyt,
f) nem használhatja fel ismert személyiség képét vagy nyilatkozatát, és
g) nem tartalmazhat mozgóképet, hang- vagy szaghatást.
20. § (1) Nem nyújtható szponzorálás dohánytermékre vonatkozóan
a) olyan
rendezvényhez, illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági
Térség több államát érinti vagy azokban zajlik, vagy más módon
határokon átnyúló hatással rendelkezik,
b) sport-, kulturális vagy egészségügyi rendezvényhez vagy tevékenységhez,
c) politikai pártok rendezvényéhez vagy tevékenységéhez.
(2)
A dohányipari vállalkozás a tárgyévben reklámra és szponzorálásra
fordított kiadásainak összegét a tárgyévet követő év március 31-éig
honlapján és legalább két országos napilapban közzéteszi.
21. § (1) Tilos a gyermek-, illetve fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételére felszólító reklám.
(2)
Tilos közzétenni szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot olyan
sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól.
22. § (1)
Tilos közzétenni temetkezési szolgáltatás reklámját egészségügyi
intézmény területén, épületének falán és kerítésén, valamint - az erre
a célra kijelölt hely kivételével - temető területén. E korlátozás nem
vonatkozik a temetkezési szolgáltatók nevét és telephelyének címét,
elérhetőségét, valamint a nyújtott szolgáltatás teljeskörűségére utaló
megjegyzést az egyes szolgáltatók megkülönböztetése nélkül,
ábécésorrendben tartalmazó, az egészségügyi intézmény információs
irodájában elhelyezett tájékoztatóra.
(2)
Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban - a szolgáltató honlapján
közzétett reklám kivételével - csak a szolgáltató neve, megkülönböztető
megjelölése, elérhetőségének módja és időtartama, valamint a
„temetkezés” szó, illetve a nyújtott szolgáltatásoknak és azok díjának
tárgyszerű - kegyeleti jogokat nem sértő - felsorolása tüntethető fel.
Felelősségi szabályok
23. § (1)
Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért - a (2)-(7)
bekezdésben foglalt kivételekkel - a reklámozó, a reklámszolgáltató és
a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével
okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője
egyetemlegesen felel.
(2) A reklám közzétevője a reklám tartalmából eredő jogsértés esetén
a) amennyiben
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001.
évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) szerinti közvetítő
szolgáltatónak minősül, mentesül a felelősség alól, ha eleget tett az
Ektv. 8-12. §-ában meghatározott feltételeknek,
b) az a) pontban nem szabályozott esetekben - a c) pont kivételével - csak akkor felelős, ha a reklám tartalmát tevékenysége során megismerte vagy megismerhette, illetve
c) a címzettlen reklámküldemények tartalmáért felelősséggel nem tartozik.
(3)
A 4. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódexet
kidolgozó, a kódex felülvizsgálatáért, illetve a magukat a kódexnek
alávető vállalkozások általi betartása ellenőrzéséért felelős személy
vagy személyek felelnek.
(4)
Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az 5. § (2)
bekezdése alapján adott nyilatkozat tartalmáért és valódiságáért a
reklámozó felel.
(5) Az 5. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség megsértéséért a reklám közzétevője felel.
(6)
A 12. §-ban és a 13. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért a
reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője csak annyiban felel,
amennyiben a jogsértés a reklám megjelenítési módjával összefüggő olyan
okból ered, amely nem a reklámozó kifejezett utasítása végrehajtásának
a következménye.
(7)
A 20. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért a szponzorálást nyújtó
és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt felelős.
Eljárás a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén
24. § (1)
A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra
vonatkozó rendelkezések megsértése esetén - a (2) és a (4) bekezdésben
foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
(2)
A 12. §-ban és a 13. §-ban foglaltakba ütköző reklám, valamint az e
rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex esetén a
Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság jár el a (3) bekezdésben
meghatározottak szerint.
(3)
A 12. §-ban és a 13. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésének,
valamint a magatartási kódex e rendelkezésekbe ütköző magatartásra
ösztönző voltának megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal, a 13. § (1)
bekezdésében foglaltak megsértésének, valamint a magatartási kódex e
rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző voltának megállapítása a
bíróság hatáskörébe tartozik.
(4)
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és - a beszédcélú
telefonhívás kivételével - elektronikus hírközlés útján megvalósuló
reklám tekintetében a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén
a Nemzeti Hírközlési Hatóság jár el az Ektv.-ben meghatározottak
szerint.
(5)
Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a
sérelmet szenvedett fél az e törvény rendelkezéseinek megsértésére
alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.
25. § Az
eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket
megsértő reklám közzétételét, a tiltott szponzorálást megvalósító
rendezvény vagy tevékenység befejeztét, illetve a magatartási kódex
jogsértő rendelkezése alkalmazásának megszűnését követő három éven túl
nem indítható meg.
26. § (1)
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az e törvényben meghatározott
eltérésekkel a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a
továbbiakban: Fgytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
A dohánytermék reklámjára, valamint a dohánytermékkel összefüggő
szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti eljárást
ügyfélként kezdeményezni jogosultak a nemdohányzók védelmét ellátó
társadalmi szervezetek is.
(3)
Az eljáró hatóság ellenőrzése keretében kérheti az 5. § (3) bekezdése,
valamint a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás bemutatását, azt
mint szemletárgyat lefoglalhatja.
(4)
E törvény rendelkezései - a 24. § (2) és (4) bekezdésében
meghatározottak kivételével - az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi
rendelkezések.
(5) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni.
27. § Az
eljáró hatóság, illetve a bíróság a még közzé nem tett reklám
közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele
esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe
ütközne. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs
helye.
28. § (1)
Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 24. § (2) és (3) bekezdése, illetve a
31. § alapján jár el, eljárására a Tpvt.-nek a Tpvt. III. fejezetének
rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a 29. § (1) bekezdésében, a
30. §-ban, továbbá a 27. §-ban foglalt eltérésekkel.
(2)
Ha a bíróság a 24. § (2) és (3) bekezdése alapján jár el, eljárására
alkalmazni kell a Tpvt. 86-88. §-át, valamint a 29. § (2) bekezdésében,
a 30. § (4) bekezdésében, továbbá a 27. §-ban foglalt rendelkezéseket
is.
29. § (1)
A reklámozó az eljáró hatóság felhívására a reklám részét képező
tényállítás valóságát igazolni köteles. Ha a reklámozó nem tesz eleget
ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem
felelt meg a valóságnak. Erre a reklámozót a hatóság felhívásában
figyelmeztetni kell.
(2)
A bíróság a 24. § (3) és (5) bekezdése szerinti eljárásában a reklám
részét képező tényállítás valóságának bizonyítása a reklámozót terheli.
30. § (1)
A Tpvt. 70. §-ának (1) bekezdésétől eltérően, a vizsgáló végzéssel
vizsgálatot rendel el minden olyan esetben, amikor e törvény azon
rendelkezéseinek megsértése valószínűsíthető, amelyek alkalmazása a
Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.
(2) A Tpvt. 72. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásával a 27. § szerinti intézkedés is elrendelhető.
(3)
A Tpvt. 75. §-a szerinti kötelezettségvállalás alkalmazásának akkor is
helye lehet, ha az ügyfél a vizsgált magatartással időközben
felhagyott. Ilyen esetben a magatartás megismétlésétől való
tartózkodásra vállalható kötelezettség.
(4)
A Tpvt. 88/B. §-ának (1)-(6) bekezdését a 24. § (5) bekezdése szerinti
perekben is megfelelően alkalmazni kell, ha a 24. § (3) bekezdése
szerint az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozna.
31. § (1)
A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a
2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések
tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal látja el.
(2)
A kölcsönös jogsegély során a Gazdasági Versenyhivatal a - 2008/282/EK
bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak
megfelelően jár el.
(3)
Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium
honlapján tájékoztató jelleggel közli a 2006/114/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.
32-38. §
Záró rendelkezések
39. § (1)
Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2008.
szeptember 1-jén lép hatályba, eljárási szabályait a hatálybalépését
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 3. § a) pontja, az 5. § (4) bekezdése, a 19. §, a 23. § (5) bekezdése, valamint a 42. § 2009. március 1-jén lép hatályba.
40. §
41-42. §
43. § (1)
Az e törvény hatálybalépését megelőzően a Katv. 21. §-a szerinti
tilalmi listán szereplő személyeket a Katv. e törvénnyel módosított 21.
§-a szerinti tilalmi listán tovább kell szerepeltetni.
(2)
A 6. § (1) bekezdésétől eltérően az e törvény hatálybalépését
megelőzően a közvetlen üzletszerző szerv, illetve az általa az adatok
kezelésére, átvételére a Katv.-vel összhangban megbízott szerv által
kezelt közvetlen üzletszerzési listán szereplő természetes személy
érintettek részére előzetes és kifejezett hozzájárulásuk nélkül 2009.
május 31-ig lehet közvetlen üzletszerzés módszerével - az Ektv.
szerinti elektronikus hirdetés kivételével - reklámot tartalmazó
küldeményt küldeni. Ha az érintett 2009. május 31-ig nem tett a 6. §
(1) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatot, adatai közvetlen
üzletszerzési célból a továbbiakban nem kezelhetők, azokat törölni kell.
(3)
A 6. §-tól eltérően, a vállalkozás - ha az érintett személy
kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési címéhez egy áru
értékesítése során jogszerűen jutott hozzá -, ugyanez a vállalkozás
2009. május 31-ig felhasználhatja ezeket az adatokat saját hasonló
áruinak reklámozása céljából elektronikus hirdetés küldésére. Ez
esetben biztosítani kell, hogy a reklám címzettje az elektronikus
hirdetés megküldését ingyenesen, korlátozás és indokolás nélkül
megtilthassa. A megtiltás lehetőségére egyértelműen és feltűnő módon
fel kell hívni az érintett személy figyelmét mind a kapcsolattartói
adatok gyűjtésekor, mind a későbbiekben, az egyes elektronikus
hirdetések megküldésekor.
(4)
A közvetlen üzletszerző szerv az érintett személynek az e törvény
hatálybalépését követő első alkalommal történő megkeresése során, de
legkésőbb 2009. május 31-ig köteles a közvetlen üzletszerzési listán
szereplő érintett természetes személyeket - a 6. § (7) bekezdése
szerinti tartalommal - tájékoztatni a postai címzett reklámküldemények
küldésének a 6. § (4) bekezdése szerinti megtiltása lehetőségéről.
44. § (1) A 32. §-t megelőző alcím és a 32-38. §, valamint a 40. § 2008. szeptember 2-án hatályát veszti.
(2) A 41. § és a 42. § 2009. március 2-án hatályát veszti.
(3) A 43. § 2009. június 1-jén hatályát veszti.
(4) E § 2009. június 2-án hatályát veszti.
45. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az
Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december
12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (kodifikált változat) [a
2. §, a 3. § d), g)-i) és r) pont, a 12. §, a 13. § (1)
és (2) bek., a 23. § (3) és (6) bek., a 24. § (2) és (3) bek., és a
27-29. §, valamint a 30. § (1) és (4) bek.],
b) az
Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a
tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, az
5. cikk (2) bekezdése kivételével [a 3. § a) és p) pont, a 19. § (1) és (2) bek., (4) bek. a) és b) pont, a 20. §, a 23. § (7) bek. és a 26. § (2) bek.],
c) az
Európai Parlament és a Tanács - a 97/36/EK és a 2007/65/EK
irányelvekkel módosított - 89/552/EGK irányelve (1989. október 3.) a
tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes
törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek
összehangolásáról, 3e. cikk (1) bekezdés e) pontja és 15. cikk [a 18. § (1) bek.].
(2)
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében
és eljárásában:
a) az
Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október
27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti
hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 28.
§ (1) bek., a 30. § (3) bek. és a 31. § (1) bek.],
b) a
Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról
[a 31. § (2) bek.],
c) a
Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról
szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [a 31. § (2) bek.].